Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Farsangra

 

 

farsang.gif

 

Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője

Jancsibohóc
a nevem.
Cintányér a
tenyerem.

Orrom krumpli,
szemem szén.
Szeretném, ha
szeretnél!

Velem nevetsz,
ha szeretsz.
Ha nem szeretsz,
elmehetsz.

Szívem, mint a
cégtábla,
ruhámra van
mintázva.

Kezdődik a
nevetés.
Tíz forint a
fizetés.

Ha nincs pénzed,
ne nevess!
Azt nézd, innen
elmehess!
 

 Czeglédy Gabriella: Áll a bál

Farsangi fánk,
pufóka,
teremben áll
a móka.

Kéményseprő,
Piroska,
a szakács meg
a kukta

ropják együtt
a táncot,
mind megeszik
a fánkot.
 

 Farsang napja ma vagyon,

Tyúkot üssenenk agyon.
Bor legyen az asztalon,
Hogy a vendég ihasson.
Tyúk, ide húsos,
Kalács, ide fonatos,
Rétes, ide mákos,
Garas, ide páros!
 

 Tarbay Ede: Farsangi maskarák

Három lyukas,
vicsori-fogas
kivájt bélű sárgatök:
mi volnánk az ördögök.

Három fehér,
tollas, pucér,
inges, réklis szárnyasok:
mi lennénk az angyalok.

Azt kívánjuk:
este, reggel,
vidám kedvvel
feküdjenek, keljenek
e házban az emberek.

Fazekakban
pulyka, kappan,
mindenféle jó főjön,
kéményük is füstöljön.

Kolbász, sonka,
csülök, borda,
diós, mákos, mind jöhet.
Itt a zsákunk,
töltsétek meg!
 

 Osváth Erzsébet: Sül a fánk

Serceg a zsír,
sül a fánk.
Fényessárga serpenyőből
ragyog ránk.

Illatozik,
nő, dagad,
az orrunkat csiklandozó
jó falat.

Már a tálon
a sok fánk,
Fehér cukorfelhő alól
nevet ránk.

Ránk nevet
és integet.
Itt a farsang, vidám farsang,
gyerekek.
 

 Sarkady Sándor: Kikiáltó

Maskarások, bolondok
Rázzátok a kolompot!
Takarodjon el a tél,
Örvendezzen aki él!
 

 Devecsery László: Bohóc-biztató

Gyertek, gyertek, gyerekek!
Én veletek nevetek!
Mosolyogjunk, kacagjunk,
kacagtatók maradjunk!

Néha úgyis rossz a világ:
víg kedvünkből nyíljon virág!
Szedjük gyorsan nagy csokorba!
Nézzük meg, hogy ki mogorva!

Adjuk néki ezt a csokrot,
vidámságból termett bokrot…
Ő se legyen szomorú,
elkerülje őt a bú!

Most mindenki nevessen;
mosolyogva szeressen!
 

 Nyulász Péter: Farsang

Van egy vágyam: gomba lenni, nagyra nőni fél nap alatt,
lenne rajtam csipkegallér, és egy jó nagy pöttyös kalap.
Meggondoltam mégse gomba, inkább messze szálló lepke,
fejem búbján két kis csápom, hátamon meg szárnyam lenne.
Pille nem jó, hanem cica!
Elég lesz egy csíkos ruha,
cérna bajusz, hosszú farok,
láthatnák, hogy macska vagyok.
Talán mégis rendőr inkább, tányérsapkás, komoly, délceg,
esetleg egy kalóz vezér, vagy egy fehér lovas herceg.
Van még pár nap eldönteni, mi legyen a tuti jelmez
Az a fő, hogy nemsokára felvonulós jelmezbál lesz:
ágyú dördül, sípszó harsan: fület sértő-bántó fals hang.
Dudafújó, kerepelő, télkergető, zsongó farsang.
 

 Gyárfás Endre: Förgeteges ez a bál

Farsang van, farsang van,
járjuk a táncot gyorsabban!
Förgeteges ez a bál,
még a ház is muzsikál.

Kéménykürtőn hosszan kürtöl,
nagybőgőzik pincemélyből,
cimbalmozik betongerendáin,
gitározik tévéantennáin.

Az eresze csikorgató,
az ajtaja tárogató,

Ég a kisze, lánggal ég,
bodor füstje felszáll,
tavaszodik kék az ég,
meleg a napsugár.

Mire füstje eloszlik,
a hideg köd szétfoszlik,
egész kitavaszodik.
 

 Gyárfás Endre: Varjúfarsang-Kárkarnevál

Szól a Csóka:
-Varjú Vendel!
Holnap bál lesz,
ne feledd el!
Diszkógöncben
vagy frakkban,
légy ott, hiszen
farsang van;
fürge szárnyán
mókát szállít
január.
Ám a Varjú
ennyit mond csak:
-Kár, kár, kár.
Végül persze
elmegy Vendel,
polkázik a
verebekkel,
tangózik a
sirállyal,
mulattatja
vidám dal.
S mikor farsang
farkát húzza
február
így szól Vendel:
-Kár, hogy elmúlt,
kár, kár, kár!
 

 Pápai Ildikó: Tavaszköszöntő

Februárban, farsang felé
elkergetjük a telet,
bár szép volt a nagykarácsony,
fáztunk éppen eleget,
kérünk egy kis meleget!

Jelmezt öltünk, síppal-dobbal
lármázunk egy keveset,
hogy a hosszú, szürke álom
érjen véget, ha lehet,
s ne hozzon több hideget.

Így várjuk a langyos tavaszt
számláljuk a perceket,
reggel-este, napról-napra,
a kedvünk is kedvesebb,
ha az égbolt derűsebb.
 

 Mentovics Éva: Vígság legyen!

Farsang van most, 
ne feledd el.
Maskarádat
 
fürgén vedd fel!

Szól a duda, 
szedd a lábad,
 
perdülj, fordulj,
 
fürgén járjad!

Libbenjen a 
pörgős szoknya,
a nadrág is
 
vígan ropja!

Dobbanjon a 
bundás bakancs,
vígság legyen,
 
ez a parancs!
 

Gazdag Erzsi: Itt a farsang

Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.

Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár,
A kávészem int neki,
míg az őrlő pergeti.

Heje-huja vigalom!
habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,
értük van a parádé.
 

 Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál

De érdekes volna,
ha kutyabál volna,
s farsangnak napján
minden kutya
bálba gyalogolna,
nagy kutya is,
kis kutya is,
kit csíp még a bolha.

Komondor kényelmes,
lassú táncot ropna,
Puli Pali csárdást,
ahogy meg van írva;
sötét szőre, bozontja
a szemébe lógna.
Csau csacsacsázna,
a foxi bokázna,
a többi vén kutya meg
leülne a hóba.
 

 Pálfalvi Nándor: Farsang

Táncra, táncra kisleányok,
daloljatok fiúk,
itt a farsang, haja-huj,
ne lássunk most szomorút!

Mert a farsang februárban
nagy örömet ünnepel,
múlik a tél, haja-huj,
s a tavasznak jönni kell!
 

 Sarkady Sándor: Farsang

Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák,
Járják a bolondját:
Dínomdánom vigalom,-
Nincs a táncra tilalom!

Maskarások, bolondok,
Rázzátok a kolompot:
takarodjon el a tél-
Örvendezzen, aki él!
 

 Kerék Imre: Farsang

Arcod rejtsed álarc mögé,
öltsél cifra maskarát,
szökjünk, tomboljunk.
Itt a farsang,
pönögjenek citerák!

Sült malacka vicsorít ránk
fehér gyöngysor a foga,
Együnk-igyunk,
dorbézoljunk,
nyekeregjen a duda!

Járjuk-ropjuk, hadd dobogjon
nyírfakéreg bocskorunk!
Három napig tart a vígság
majd a böjtben alhatunk.
 

 Vidor Miklós: Bolond-bál

Bolond-bálban jártam
az este,
a szamárral táncolt
a kecske.
Három majom húzta
a nótát,
vasvillával ettek
szamócát.

Be is csípett egy-két
legényke,
lisztes zsákot húztak
a pékre,
hordón lovagolt egy
bohóc ott,
két füles dinnyével golyózott.

Nyúlfi elől iszkolt
a róka,
fején árvalányhaj-
-paróka,
víg paprikajancsi
dobolt rám!-
ilyen volt a híres
bolond-bál.
 

 Donkó Sándor: Bohóc

Ez a krumpli nem az orrom,
bár most az orromon hordom,
farsang van, jó tréfa az,
ha a zsűri rám szavaz.

Bohóc vagyok én a bálon,
a táncot is megpróbálom,
ha nagy cipőm fenn akad,
a publikum rám kacag...

A fődíj egy dobostorta,
bohócnak való az volna,
hogyha talán megnyerem,
lisztes számmal elnyelem...
 

 Tóthárpád Ferenc: Keszkenő vagy kendő

Füledbe súgom, mire is vágyom,
a nagy toronyból kikiabálom,
táblát teszek falára,
mindenik oldalára:
Te vagy a párom,
te vagy a párom!

Keszkenő vagy kendő,
egy pár ez a kettő!
Hat évem van, neked adom,
csizmám fényesre pucolom,
táncom neked járom!

Egy-két, egy-két, te vagy a párom,
te vagy a párom,
te vagy a párom!
Két-hár’, két-hár’ majd kitalálom,
mért nincs kötény a rokolyádon!

Keszkenő vagy kendő,
egy pár ez a kettő!
Kalapomat megemelem,
mosolyodon kacaj terem.
Táncom neked járom!
 

 Drégely László: Farsangi bál

A zenészek
Muzsikálnak,
Fürge lábak
Táncot járnak,
Járja Sára,
Meg a párja,
Víg a kedvük
Itt a bálba'
Táncol a bohóc,
Huszár, medve,
Sanyi manó
Mek-mek kecske,
Mazsola is
Vígan járja,
Böbe baba
Lett a párja,
Sürög-forog
A sok népség,
Reggelig tart
A vendégség.
 

 Kanizsa József: Farsangi maszkabál

Maszkabálba
készül az utca,
A talpalávalót
Pőce Gyula húzza.
Ringyes rongyos maskarák,
Szalma, meg
kukorica figurák,
Fura táncuk
fürgén ropták.
Szólt a nóta
táncolt a láb,
Nevettük a
sok maskarát.
 

 Kiss Anna: Bögre-bál

Bödön ledübben
Réztál lecsattan
Fazéknak lángon
Tejhabja lobban
Rebben a lámpa
Daráló járja
Egerek jönnek
A bögre-bálba
Kemence döngi
Vastepsi zengi
Fütyül a kulcsluk
Nincs itthon senki.
 

 Lévay Erzsébet: Farsang napján

Farsang napja eljött már,
kezdődik a jelmezbál,
zeneszóra vígan lép,
ring a tarka báli nép.

Nagy mulatság van itt ma,
ezerféle maskara
perdül-fordul, integet,
búcsúztatja a telet.
 

 Mentovics Éva: Tél kergető

Itt van a farsang,
készül a fánk.
Hatalmas móka
 
vár itt ma ránk.

Pattog a tűz, és
serceg a zsír,
mindenki ehet,
 
amennyit bír.

Tűnjön el innen 
végre a tél,
ropja a táncot
 
aki csak él!

Jöjjön a napfény, 
süssön le ránk!
Addig is együnk,
 
fogyjon a fánk!