Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gitár zeneelmélet

 

Zeneelmélet #9 - A moll skála                                                                                              

 
 
 
A moll a zenében a szomorúságot és a fájdalmat hivatott kifejezni. A legtöbb rock és metál zene erre a skálára épít, mert a komorabb hangzás jobban megy a stílushoz. Minden dúr skálához tartozik egy relatív moll skála, melyek ugyanazokat a hangokat tartalmazzák. Minden dúr skálát, ha a 6. fokról kezdünk, moll skálát kapunk.

A moll skála a következő felépítést követi: egész - fél - egész - egész - fél - egész - egész
Példaként nézzük meg a C# moll skálát:
C# (egész) D# (fél) E (egész) #F (egész) G# (fél) A (egész) B (egész) C#

Mindez két oktávon:
 
 
 


A mai fő kérdésünk gyerekek, hogy miért hangzik jobban egy pár akkord egymás mellett, mint egy másik pár. Ez kicsit olyan zongorista megközelítés lesz, de szerintem gitárra tök jól alkalmazható.

Korábban már átnéztük, hogy ha egy skálát kiválasztva akarunk akkordmenetet létrehozni, akkor milyen akkordok közül választhatunk, mind 3-as, mind 4-es hangzatokból. Természetesen ennél sokkal több választási lehetőségünk lesz, de most éreztem ennek a leckének a fontosságát, amíg nem ismersz 40-50 típusú akkordot és nem zavar össze.

A titok nagyon egyszerű, egy akkordváltás akkor hangzik jól, ha a két akkord minél több közös hangot tartalmaz. Egy gyors példán szemléltetve, az Am -F váltás azért hangzik jól, mert az Am (A-C-E) és F (F-A-C) akkordokban az A és C hangok közösek. Sőt, egy olyan váltásnál, mint pl. egy Am -Fmaj7 megfigyelhető, hogy az Fmaj7 (F-A-C-E) csak egy új hangot tesz be a basszusba és ezzel megváltoztatja az akkord milyenségét, de minden más hangot bennhagy az Am-ból.

Terészetesen nem kell erre törekedni, hogy minden váltásod ilyen jól jöjjön ki (mert hát tegyük hozzá, hogy egy F - G váltás is jól hangzik, pedig egy gramm közös hang nincs a 2 akkordban), de ha elakadsz egy akkordmenet írása közben, ez segíthet megtalálni a következő akkordot.
 
 
 
 

 
Korábban írtam már a hármashangzatokról, most ezt szeretném kibővíteni. Ugyebár a korábbiakban tercekből építettünk dúr és moll akkordokat. Most ismételten ezt fogjuk tenni. A négy akkordtípusunkhoz (dúr, moll, szűkített, bővített) hozzáadunk egy kistercet vagy egy nagytercet. Ha számolunk akkor ez a skála 7. hangja lesz, ezért ezeket az akkordokat 7-es akkordoknak hívjuk. Így elméletben kapunk 8 akkordot, de ebből jóformán 4-et használunk (ha nem vagyunk kőarc jazz muzsikusok és hát én nem vagyok). Ez a négy akkord a következő:

  • dúr 7-es akkord (Maj7): Egy dúr akkordra a kvint felé teszünk egy nagytercet (ez a hang fél hanggal az alaphang alatt van)
  • moll 7-es akkord (m7): Ebben az esetben egy moll akkordra teszünk egy kistercet (alaphang alatt egy egész hanggal)
  • domináns 7-es (7): Itt egy dúr akkordra pakoljuk rá a kistercet (szintén az alaphang alatt egy egész hanggal). Egyébként ha domináns jelzőt látsz valahol, az azt sugallja, hogy a skálában nagyterc és kis szeptim van (ha ez nem mond még sokat akkor majd később össze fog állni).
  • szűkített 7-es (°7): a szűkített akkordra folyamatosan kisterceket pakoltunk, most is ezt tesszük (így a hang kistercre lesz az alaphangtól is). Szűkített 7-es akkordok királyságok ujjgyakorlatra.:)
Kössük most össze az okoskodást a hasznossal. Korában dúr skálára építettünk hármashangzatokból akkordokat, hogy diatonikus játékunk alá tudjunk akkordmeneteket varázsolni. Most ezt bővítjük ki négyesekre. A hét akkord ebben az esetben a következőképpen sorakozik egymás után: Maj7 - m7 - m7 - Maj7 - 7 - m7 - °7.

Természetesen nem kell minden akkordot lecserélni egy számban 7-es akkordra, mert abban több hang van, mert elkezd a zene nagyon jazz-esedni. Viszont esetenként 1-1 7-es akkord kellemesen megfűszerezi a játékodat. Az 5-ös akkord feletti domináns 7-est viszont rengeteg számban lehet hallani. A következőkben pedig majd sok haszna lesz ennek az akkordnak.
 
 
 
 

 
Gondolom mindenki életében egyszer belefutott olyan mondatokba, hogy "a szám egy egyszerű 1-4-5 G-ben". Na ha fogalmad sincs mit jelent ez akkor remek helyen vagy.
Mivel egy számot 12 hangnemben el lehet játszani, ezért a muzsikusok kitaláltak egy jelölésrendszert az akkordmenetekhez. Alapvetően a dúr skála hét hangját megszámozták és ez alapján hivatkoznak az egyes akkordokra. Így ha azt mondom hogy IV. akkord (római számmal jelöljük, aki nem ismeri a római számokat, az irány az iskola és figyeljen jobban) és tudom, hogy például Bb hangnemben vagyunk, akkor ez megmondja, hogy az akkordom Eb, ami egy dúr akkord.
Itt az érdekesség a következő: azt már tudjuk, hogy hogyan épülnek fel a dúr, moll, szűkített, bővített akkordok, és tudjuk hogyan épül fel a dúr skála. Ha a dúr skála minden hangjához felépítünk egy hármashangzatot, akkor a következő sort lehet létrehozni:
dúr - moll - moll - dúr - dúr - moll - szűkített
Hogy ez mit jelent? Irányelv annak érdekében, hogy az akkordokat skálán belül tartsuk, azaz megadja a dúr skála adott fokából épített akkord milyenségét. Ha ez nem világos akkor példa C-ben:

C dúr skála a következő:
C: I. akkord, azaz C dúr
D: II. akkord, azaz D moll
E: III. akkord, azaz E moll
F: IV. akkord, azaz F dúr
G: V. akkord, azaz G dúr
A: VI. akkord, azaz A moll
B: VII. akkord, azaz B szűkített

Tehát ha azt mondom, a számhoz a kíséret C-ben II-V-I, akkor innentől mindenki tudja, hogy ez Dm-G-C, viszont ha ezt a számot egy másik énekes miatt áttranszponálják G-be, mert neki ott kényelmesebb énekelni, akkor most már neked egyszerű az mondani , hogy ha II-V-I, akkor Am-D-G.
Később, majd ha elbonyolítja ez ember az akkordjait, akkor is hasznos lesz ez a számozott információ, mert másféle módosítások lesznek egy V. akkordra, és mások egy I.-re.
 
 
 

 
Most egyenlőre egy egyszerű post a hármashangzatokról. Ez még mindig csak részben használható de fontos alapkő a továbbiakhoz.
Hármashangzatokból (triad) 4 féle létezik. Két építőelemünk van: a nagyterc és a kisterc. Először fogunk egy alaphangot, amire ráteszünk egy nagy, vagy kistercet, majd erre a tecre is ráteszünk egy nagy vagy kis tercet (ami az akkord kvintje lesz). Minimális matematikával el is jutottunk az összes variációhoz, a nevek pedig a következőképpen alakulnak:

Dúr (major): nagyterc - kisterc
Moll (minor): kisterc -nagyterc
Szűkített (diminished): kisterc - kisterc
Bővített (augmented): nagyterc - nagyterc

Szokásunkhoz híven egy példát megnézünk, most E alaphangon.
Dúr: E - Ab - B
Moll: E - G - B
Szűkített: E - G - Bb
Bővített: E - Ab - C

Bár gitáron kevésbé használható információ, mint a zongoristák körében, de meg kell említeni itt, hogy ezeknek a hármashangatoknak létezik megfordításuk (inversion), ami annyit jelent, hogy nem az alaphang van a basszusban, azaz nem az az akkord legmélyebb hangja.
Az első megfordítás, amikor a terc van a basszusban, azaz E dúr esetén Ab - B - E.
A második megfordítás pedig amikor a kvint van a basszusban, azaz E dúr esetén B - E - Ab.

Na és akkor most egy kis szokásos keresgetés, tehát keressük meg az összes lehetséges helyet, ahol ezeket a hármashangzatokat lefoghatjuk (ez majd esetleg hasznos lesz a CAGED rendszerhez és az arpeggio játékhoz). Én megadom E-ben és a többit rátokhagyom, mert annyit nincs erőm gépelgetni.

Dúr
e------------|--0------------|-----4--------|
B--0---------|--0-----5------|-----5-----9--|
G--1--4------|--1-----4---9--|--1--4-----9--|
D--2--6---9--|-----2--6---9--|--2-----6--9--|
A-----7--11--|-----2-----11--|--2-----7-----|
E--------12--|-----4---------|--------7-----|
- - alap - - - 1. fordítás - - 2. fordítás -

Moll
e------------|--0------------|-----3--------|
B--0---------|--0-----5------|-----5-----8--|
G--0--4------|--0-----4---9--|--0--4-----9--|
D--2--5---9--|-----2--5---9--|--2-----5--9--|
A-----7--10--|-----2-----10--|--2-----7-----|
E--------12--|-----3---------|--------7-----|
- - alap - - - 1. fordítás - - 2. fordítás -

Szűkített
e-------------|------------|-----3--------|
B---------11--|-----5------|-----5-----8--|
G--3------12--|-----3---9--|--0--3-----9--|
D--5---8--14--|--2--5---8--|--2-----5--8--|
A--7--10------|--1-----10--|--1-----7-----|
E-----12------|--3---------|--------6-----|
- - alap - - - 1. fordítás - 2. fordítás -

Bővített
e------------|--0------------|-----4---------|
B--1---------|--1-----5------|-----5------9--|
G--1--5------|--1-----5---9--|--1--5------9--|
D--2--6--10--|-----2--6--10--|--2-----6--10--|
A-----7--11--|-----3-----11--|--3-----7------|
E--------12--|-----4---------|--------8------|
- - alap - - - 1. fordítás - - 2. fordítás -
 
 
 
 


Az akkordokat, valahogy úgy lehetne definiálni, hogy több hang szólal meg egyszerre. Ha be van hangolva a gitárod és az összes húrt üresben megpengeted, az is egy akkord (asszem Em7add11 vagy valami hasonló) és ezzel a képességgel megtanultad a Beatles - Hard Day's Night első akkordját is.

Egy akkord a nevét az alaphangról kapja (kis közelítéssel ez az akkord legmélyebb hangja és ezt játsza a basszeros, de erre hamar rácáfolok), ez a nevében nagy betűvel van írva.
Most egyenlőre jussunk el a három hangos akkordokig, vagyis az egyszerű dúr és moll akkordokig, amiket nagyon jól lehet tábortűz mellett használni.

A dúr akkordok három hangból állnak. Az alaphangból, amiről az akkord a nevét kapja, az alaphanghoz képest egy nagytercből illetve az alaphanghoz képest egy kvintből. "Nadehát a tábortüzes akkordok, amiket megtanultam 5-6 húrt használnak, azaz 5-6 hangból állnak" mondhatná a kételkedő ember. Az az igazság, hogy ezek is csak 3 hangból állnak, viszont néhány hang meg van ismételve benne egy-két oktávval magasabban, hogy gazdagabb hangzása legyen.
Vegyük például a mindenki által ismert C dúr akkordot:

-0- <-- nagyterc (oktávval feljebb) - E
-1- <-- alaphang (oktávval feljebb) - C
-0- <-- kvint - G
-2- <-- nagyterc - E
-3- <-- alaphang - C
-x-

Naugye.

A dúr és moll akkordok között egyetlen különbség van, mégpedig az, hogy nem nagytercet használnak, mint a dúr akkordok, hanem kistercet. Gyorsan tekintsünk meg egy Am akkordot:

-0- <-- kvint (oktávval feljebb) (E)
-1- <-- kisterc (C)
-2- <-- alaphang (oktávval feljebb) (A)
-2- <-- kvint (E)
-0- <-- alaphang (A)
-x-

Szólógitárosoknak érdemes ezeknek az akkordoknak a struktúráját is megjegyezni, mert erre fog épülni a CAGED rendszer, ami mondhatjuk a gitárnyak GPS-e. (de erről majd később)

Most mozgasd meg az agyad és arra a 10-20 akkordra amit ismersz, számold ki ezeket. 
 
 
 


Két hang közti távolságokat az okosok nevekkel látták el. Ezek ismerete "elengedhetetlen", hogy az ember skálákról vagy akkordokról beszélni tudjon. Félhangonként fogjuk növelni a távolságot és leírom a magyar és angol elnevezést (rövidítéssel)
0 - prím (hehe ennek pont nem tudom az angol nevét, lényeg h ugyanaz a hang 2x)
1 - kis szekund (minor 2nd) - b2
2 - nagy szekund (major 2nd) - 2
3 - kis terc (minor 3rd) - b3
4 - nagy terc (major 3rd) - 3
5 - tiszta kvart (4th) - 4
6 - ??? (flat 5) - b5
7 - tiszta kvint (5th) - 5
8 - kis szext (minor 6th) - b6
9 - nagy szext (major 6th) - 6
10 - kis szeptim (minor 7th) - b7
11 - nagy szeptim (major 7th) - 7
12 - oktáv (octave) - nem jelölik (vagy nem tudom)

Ezekből a hangközökből lehetséges 2 hangú akkordokat létrehozni. Ha azt mondom kvint (powerchord) akkor gondolom mindenki tudja miről van szó, aki valaha is játszott punk vagy rock számot. Viszont mindemellett bármilyen hangközből alakítható ki ilyen 2 hangú érdekesség, amivel remek hangzásokat lehet kialakítani és a kvintnél érdekesebb torzított hangzást létrehozni.

Egy képesség amit szerintem érdemesfejlesztgetni, hogy ezeket a hangközöket hallásból felismerd. Erre jobb gyakorlatot nem tudok, minthogy valamivel/valakivel lejátszatsz egy véletlen hangközt és megtippeled, hogy mi az.
 
 
 
 


Eddig ugye zeneelméletileg annyit mondtam el, hogy mik azok a hangok és, hogy hol vannak a gitárod nyakán. Most kicsit hallgathatóbb zeneibb vizekre fogunk evezni, mivel megtanuljuk első és legfontosabb skálánkat, a dúr skálát. Azért olyan fontos ez, mert mindent ebből számolnak a zenészek.
A dúr skála diatonikus skála (egy kis görög kifejezés idefért), ami annyit tesz, hogy hét hangból áll. Ha esetleg figyeltél az általános iskolában énekórán akkor lehetséges, hogy emlékszel valami olyasmire, hogy Dó ré mí fá szó lá tí dó, na ezaz. Az 
előző postbanfelállított hangsorrendből kigyomlálunk néhány hangot és meg is kapjuk a dúr skálát.
Legegyszerűbben ezt magyarázni a zongora billentyűivel lehet. Van a C dúr skála, aminek annyi a különlegessége, hogy nem tartalmaz #-es vagy b-s hangokat. Ezek a zongora fehér billentyűi, nevük sorban: C D E F G A B (C)
Ha ezt összevetjük a kromatikus skálával (nevezzük végre nevén a dolgokat), ami az összes hangot tartalmazza, a következő felfedezést tehetjük:

C - C#/Db - D - D#/Eb - E - F - F#/Gb - G - G#/Ab - A - A#/Bb - B - (C)

Megjelöltem a hangokat amik szükségesek a kromatikus skálából a C dúrhoz. Ebből kialakíthatunk egy formulát, ami a következőképpen néz ki:
egész - egész - fél - egész - egész - egész - fél
(Itt gyorsan megemlítem hogy egy fél hang távolság 1 bund távolság, azaz a szomszédos bund, míg az egész hang távolság 2 bundnyi, azaz egy bund kimarad)
Ezzel a formulával bármilyen dúr skála kialakítható ezután de először ellenőrizzük vissza C-re:
Kezdődik C-vel, egész hang távolság (C# kimarad), tehát D, egész hang távolság (D# kimarad), tehát E fél hang távolság, tehát F egész hang távolság (F# kimarad) tehát G, egész hang távolság (G# kimarad) tehát A, egész hang távolság (A# kimarad) tehát B, és végül fél hang távolság C, amivel visszaértünk a kezdőhangra egy oktávval feljebb.
Itt van egy változat a sokból, hogy ezt a nyakra miként lehet ráerőltetni:

e|------------------------
B|-----------------
G|-----------2-4-5-
D|-----2-3-5-------
A|-3-5-------------
E|-----------------


Na hogy megnézzünk egy másik skálát is azért ideírom a G dúr skála hangjainak összeszedését:
G (egész) A (egész) B (fél) C (egész) D (egész) E (egész) F# (fél) G



 
 


A gitár mint olyan hangszer egyáltalán nem igényli az embertől, hogy a hangok elhelyezkedését a nyakon megtanulja, hála a mi kedves tabulatúránknak, de én kísérletet teszek arra, hogy világmegváltó legyek és ezt belétek sulykoljam. Elöljáróban csak egy megjegyzés, hogy én angolul tanultam meg gitározni és egyrészt az angol ABC-s megnevezéseket fogom használni (tehát nincs H hang és nincs disz meg desz hanem D# és Db lesz), másrészt nem mindig fogom tudni a dolgokra a magyar kifejezést.

A nyugati muzsika 12 hangot tartalmaz önmagában, ezeket A-tól G-ig betűzték meg a követhető módon:
A - A#/Bb - B - C - C#/Db - D - D#/Eb - E - F - F#/Gb - G - G#/Ab - A...
(Az A# és Bb ugyanazt a hangot jelenti, csak az egyik megközelítés szerint "az A hang felett fél hanggal" vagy "a B hang alatt fél hanggal")
Ezek a hangok fél hangra vannak egymástól így sorban, ami gitáros nyelven azt jelenti, hogy a szomszédos bundokon (de a hangtávolságokról majd később).

Egy gyakorlat segítségével most pedig egyenként megkeressük ezeket a hangokat a nyakon. A gyakorlat lényege nem a gyorsaság, hanem, hogy beidegződjön, hogy X húr Y bundján a Z hang van. A hangolásból adódóan máris ismered 5 hangnak az elhelyezkedését a 12-ből, ezek pedig az E, A, D, G, B azaz az üresen pengetett húrok. Ha megnézzük az első bundon levő hangokat, akkor meglesz még 5 hang (ezeket a fenti sorrendből ki lehet számolni): F, A#, D#, G# C. (Ha nem konkrét skálát magyarázok, akkor egységesen a #-es hangokat fogom használni nem a b-set). Ha ezekből a hangokból vesszük a # nélkülieket azaz az F és C hangot és ezen a két húron feljebb megyünk még egy bundot, akkor megkapjuk a maradék 2 hangot: F# és C#.

Érthetőségképpen lerajzolom

e-|-F -|----|
B-|-C -|-C#-| 
G-|-G#-|----|

D-|-D#-|----|
A-|-A#-|----|
E-|-F -|-F#-|

Remélem érthetőbb lett egy pöppenettel.

Namármost válasszunk ki egy hangot, legyen ez nekem az F hang. Az F hangról annyit tudunk eddig, hogy az E húrokon az első bundnál találhatóak. Most leírok 5 formulát amivel ki lehet számítani, hogy még hol vannak a nyakon F hangok (és ez persze minden hangra igaz lesz).
  • E + 2 = D
  • D + 3 = B
  • B + 2 = A
  • A + 2 = G
  • G + 3 = E
És akkor most az értelmezés: E + 2 = D annyit jelent, hogy az E húron az X. bundon van egy hangod, akkor a D húron X+2. bundon ugyanaz a hangod lesz (persze egy oktávval magasabban vagy alacsonyabban de a neve ugyanaz lesz).

Gyorsban végigszámoljuk F-re:
Ha F hang az E húron az 1. bundon van, akkor a D húron az 1+2=3. bundon lesz.
Ha F hang a D húron a 3. bundon van, akkor a B húron a 3+3=6. bundon lesz.
Ha F hang a B húron a 6. bundon van, akkor az A húron a 6+2=8. bundon lesz.
Ha F hang az A húron a 8. bundon van, akkor a G húron a 8+2=10. bundon lesz.
Ha F hang az G húron a 10. bundon van, akkor az E húron a 10+3=13. bundon lesz.

És akkor most kényetekre kedvetekre ezt mind a 12 hangra gyakorolgassátok. A gyakorlat kicsit idiótán hangozhat, de nekem úgy működött, hogy egy hangra elindulok a nyak végétől és haladok a test felé, közben lejátszom az adott hangot és kimondom, hogy mit játszok. Idiótán hangzik de működik.
Sorrendre pedig érdemes a kvintkört használni:


Elindulsz az egyik hangról és óramutatóval vagy akár ellentétesen is körbehaladsz (tudom itt b-s hangok vannak de fentebb megtalálod a helyettesítést, vagy éppen utánagondolsz).