Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Akkordok

 

Az akkord tulajdonképpen azt jelenti: hármashangzat, tehát három hang szólal meg egyszerre (bár ez szigorúan véve nem igaz, mert több hangból is állhat egy akkord).

Megkülönböztetjük a dúr és moll akkordokat. Ne keverjük össze a dúr és moll skálákkal!

Nagyon könnyű elkülöníteni őket, mert a

dúr hármashangzat így néz ki: alaphang + nagyterc (= 4 billentyűvel odébb lévő hang) + kisterc (3 billentyű)

 

moll hármashangzat pont a fordítottja: alaphang + kisterc (3) +nagyterc (4)

Ennek alapján az összes billentyűre ki tudjuk számítani a dúr és moll akkordokat. Azért ezek a hangok alkotnak akkordot, mert együttes leütésükkel kellemes összhangzást adnak (konszonánsak). A C alaphangra épülő dúr akkord (4+3) a C-dúr akkord, és így tovább.

A dúr akkord kissé vidámabb, a moll melankolikusabb hangzású. Az akkordokat a kottában az öt vonal felett jelölik betűvel. A C a C-dúr akkord, a Cm a C-moll akkord jelölése (a többi akkordnál értelemszerűen ugyanígy ha csak az alaphang van jelölve nagybetűvel akkor dúr akkord, ha mellette szerepel egy kis m akkor mol akkord)./Angol kottákban a dúr akkord a dúr skála (major scale) röviditéseként Cma, a moll akkord Cmi (minor). 

A hangjegyes ábrázolás egyenértékű a kotta fölé írt akkordjellel, tehát ha "c" betűt látunk a kotta felett, akkor a fenti hangokat kell lefogni egyidejűleg.

Megkülönböztetünk fő hármashangzatokat: ezek a c, f , és g hangokra épülő akkordok, és mellék hármashangzatokat: d, é, a-ra épülők. 
A fő akkordok, a csak fehér billentyűt tartalmazó (dúr akkord esetében) C, F, és G DÚR akkkordok, ezek a legkönnyebbek. A "szimmetrikus" kinézetük miatt könnyen megtaláljuk őket a billentyűzeten, és könnyű őket lefogni is.

Fő hármashangzatok a billentyűzeten

A moll akkordok esetében viszont a főhangokra épülő hármashangzatok tartalmaznak fekete billentyűt ( a mellék hármashangzatok pedig nem).

A mellék hármashangzatok a ( dúr akkordok esetében), a D DÚR, E DÚR, A DÚR már tartalmaznak fekete billentyűt, nehezebb őket lefogni.

A "h" hangra is építhetünk akkordokat, de ezeket ritkán használják. 

Ezen kívül létezik szűkített hármashangzat ami : alaphang + kisterc (3 billentyű) + kisterc (3).

Jelölésük a kottában pl. a cisz szűkített akkord: C#dim . A dim a diminished rövidítése, ami a szűkítést jelenti. Tehát ahol dim van, az szűkitett akkord, előtte pedig az alaphang van feltüntetve, itt pl. a cisz (mert ez a c fél hanggal emelve, amire a kereszt utal).


Létezik továbbá a bővített hármashangzat : nagyterc+bővített kvint 

 

harmónia is több hang egyidejű megszólalása, 3 vagy ennél több általában, és nem kritérium hogy a hangzás "harmonikus" legyen. Lehet diszharmónikus is.


Speciális akkordok

4-re végződő akkordok: pl a D4. Ez is három hangból áll, de a második hangja a skála negyedik hangja (fél hanggal feljebb megy).

A szeptim akkordok: pl. C7 . Na itt máris megdől hogy az akkord hármashangzat, ugyanis ez már négy hangból épül fel. A C-dúr akkorhoz hozzájön még a skála 7.hangja, tehát a C-dúr akkord utolsó hangjához, ami G, még egy kistercet (3 billentyű) számolunk hozzá (ebben az esetben a B).



Az akkord befordítás


Lényegében ez annyit jelent, hogy ha vesszük mondjuk a C-dúr akkordot, akkor látjuk hogy az a következő hangokból áll: c, é, g. Ha ezt a három hangot nem ebben a sorrendben vesszük, hanem mondjuk g, c, é, vagy é, g, c az ugyanúgy C-dúr akkord lesz. Ez az akkord befordítás. A hangzás nagyon hasonló, és arra jó ez a játék, hogy egy nagyobb zongoradarab lejátszásakor ha nehéz egy akkordot (különösen a 4 hangból állókat) lefogni, akkor befordítva egyszerüsíthetjük a dolgot, a hangzás pedig alig módosul.


Fontos! Ha a kotta előjegyzésében keresztek, vagy bé-k vannak, akkor az ezzel járó félhangok az akkordra is értendők! Tehát ha pl. egy kereszt van az előjegyzésben, akkor f-ből fisz lesz, és ez az f-dúr vagy f-moll akkord f-jére is vonatkozik!