Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Leckék

 Az ujjrend:

Az ujjakat beszámozzuk: az 1-es ujj a hüvelykujj, az 5-ös a kisujj. A kottában segédletként gyakran jelölik a hangjegy alatt számmal, hogy melyik ujjal üssük le a kezdőhangot. Ha a kezdőhang a legmélyebb a kottában, akkor ez jobb kéz esetén az 1-es ujj, bal kéz esetén a kisujj lesz. Ha nincs jelölve, akkor is az alapján tudjuk meghatározni az ujjrendet,  hogy  a dallam minél több hangját a kéz elmozdítása nélkül le tudjuk ütni. Ha ez nem lehetséges, akkor a kezet el kell mozdítani. Ilyenkor szintén jelölhetik a kottában, hogy amit eddig az 5-ös ujjal ütöttünk le, az pl a kettesre cseréljük le.


Ha lehet a zongorához/szintetizátorhoz mindig úgy üljünk le, hogy ne kellejen se görnyedni, se felhúzni magunkat, épp kényelmesen elérjük a billentyűzetet. A kezeink mindig szemben vannak a billentyűzettel, ne fordítsuk el őket semmilyen irányba. Ez a legkevésbé fárasztó.

Skálázás

A skálázás azt jelenti, hogy az egymást követő hangokat (billentyűket) leütjük. Jobb kézzel ez úgy néz ki, ujjrend szerint, hogy

1 2 3, 1 2 3 4 5 ujjakkal ütjük le az oktáv hangjait. Visszafele pont fordítva:

5 4 3 2 1, 3 2 1

Ez a kottában:

 

Bal kézzel:

 

 

2.lecke

Jó ritmikai gyakorlat  a következő:

 

A c-től g-ig terjedő öt hangot ütjük le sorban  a bal és jobb kézzel is, két oktáv különbséggel. Először ugyanabban a ritmusban.

Ez a kottában:

Majd a jobb kézzel gyorsabban: tehát amig a bal kéz egy ujja leüt egy hangot, addig a jobb kéz két hangot üt. Ez jó gyakorlat arra, hogy különválasszuk a két kéz ujjainak munkáját. Eleinte nagyon nehéznek tűnik, de bele lehet jönni.

Ez lekottázva így néz ki:

 

Majd váltva a kezeket, a bal kézzel gyorsabb tempóban. Ez még nehezebb a jobbkezeseknek.

 

Lekottázva:

 

3. lecke

Hasonlóan hasznos ha egyszerűbb dalokat, pl. népdalokat amik többségben pentakordban íródtak,( tehát öt hangot használnak) jobb és bal kézzel egyszerre játszunk néhány oktáv különbséggel. A pentakord további előnye eleinte, hogy fix helyen tarthatjuk az ujjainkat. Ilyen például a Kis kece lányom népdal, amely lá-pentachordban íródott, és az a, h, c, d, é hangokból épül fel. Jobb kézzel játszva, ahogy a kottában szerepel az 1-es ujjunk van az a hangon (hüvelykujj), Ha egyidejűleg a bal kézzel is játszunk, akkor az 5-ös ujjunk (kisujj) van az a hangon.

 

Vagy a Kicsi vagyok én, amely az f, g, a, d, é hangokkal játszható le. Itt jobb kézben az 5. ujj üti az a hangot.

4. Lecke

láttál e már.. kezdetű népdal is pentakord, de dó-pentakordban íródott. Az első hang az 1-es ujjon van.

Vagy a közkedvelt óvódai halandzsa, a Hová mész te kis nyulacska, amiben már szerepel egy félhang, a b (fekete billentyű!). A kezdőhang (itt már jelölve van az ujjrend) az 1-es ujjon van.

Vigyázzunk mert itt nem violinkulcs, hanem basszuskulcs van a kotta elején!

Az Elveszettem zsebkendőmet mondóka szintén dó-pentakord, de itt kereszttel jelölt hang az f, amiből fisz lesz. Ütemvonalon belül, ha két f hang van, csak az elsőnél kerül kiírásra a kereszt, de mivel a módosítójel hatása az ütemvonalig tart, a második f is fisz! (pl. zsebkendőmet strófa). Figyeljünk az ujjrendre is.

5. lecke

Kicsit bonyolódik a helyzet, ha váltott kézzel kell népdalokat lejátszani. Kezdő gyakorlatnak jó a Csön-Csön gyűrű mondóka.Jelölve van, hogy a jobb kézen az első hang a 3. ujjon, bal kézen pedig az 1. ujjon legyen.

 

Kicsit bonyolultabb a Két szál pünkösdrózsa.

 6. lecke

Most már a bal kézzel is külön le kell ütnöd pár hangot, miközben a jobbal játszol. Azt érdemes figyelni, hogy a két sorban az egymás alatt lévő hangok együtt kezdődnek,  a hosszuk pedig jelölve van (negyedhang, félhang). A pontozott félhang értéke másfélszeresére növekszik. Az ujjrend jelölve van számmal.Amit még érdemes megfigyelni: nincs előjegyzés, és az utolsó hang "c", tehát a hangnem C DÚR!


 

 7. lecke

A fenti dalocskát lejátszhatjuk úgy is, ha bal kézzel nem csak egy hangot ütünk le, hanem hármat, azaz egy akkordot. Az akkordjelölést a kotta felett találjuk: C=C dúr akkord, Dm=d moll, G= G dúr, F= F dúr. Ilyenkor nincs szükség a basszuskulccsal jelölt sorra. Az akkordokat alkotó hangokat az ütemvonalig kell leütve tartani, kivéve ahol az ütemvonal előtt váltás van. Ami még fontos: mivel a darab C dúrban van, az akkordok is csak olyanok lehetnek amik a C dúr skála hangjaiból állnak. Ezek: C dúr, G dúr, F dúr, D moll, E moll, A moll (ezekben nincs fekete billentyű, azaz félhang).

8.lecke

Az alábbi ujjgyakorlat is mindkét kezet igényli, egy kereszt az előjegyzés, a hangnem G dúr, tehát "f" helyett "fisz" hangot kell leütni.

 

9.lecke

Ez az ismert ballagási dal egy részlete, kicsit már nehezebb a két kéz összehangolása, de kis gyakorlással össze lehet hozni. Az utolsó hang "f", az előjegyzés egy b, tehát a hangnem F-dúr.A "h" hang helyén "b"-t kell ütni!

 

10.lecke

Ez az egyik kedvencem, viszonylag egyszerű, de a kevés bal kezes munka mellett is szépen hangzik. A magyar népmesék zenéje. Az ívvel jelölt részen nem kell kétszer leütni az adott hangot (az ív két végén levőt), hanem a hang hosszan szól, így "átnyúlik" az ütemvonalon. Ilyen például a második sor végén lévő "d" hang mindkét kézben. Ez a hang  hosszát tekintve egy pontozott félhang, ezért nem fér bele a kétnegyedes ütem egy ütemvonalába, hiszen annál 50%-al, azaz egy negyeddel hosszabb.


 

 

 

 11.lecke

Ez a lá-pentaton zongoragyakorlat egyszerűen indul, mert a két kéz felváltva dolgozik. A végén viszont együtt, és nem azonos ritmusban kell játszani, ami már jóval nehezebb. Könnyíti a dolgunkat azonban, hogy kevés hang szerepel, viszont a "d"  hangot néha a violinkulccsal jelölt kotta szerint a jobb kéz üti le, máskor a basszuskulcsos kotta szerint a bal kézben van! A "c" hang is szokatlan módon a bal kezes, basszuskulcsos kottában van jelölve, a bal kéz üti le.

Próbálj meg logikus ujjrendet alkotni ehhez a kottához!


 

Az ujjrend: jobb kéz: "d": 1-es, "e": 2-es, "g": 4-es, "a": 5-ös ujj

bal kézben: "d": 1-es,"c": 2-es, "a": 4-es, "g": 5-ös ujj)

12.lecke

Ez a Bródy dal az egyik kedvencem, mivel jól ismert szám, könnyebb lejátszani (a ritmusa benne van a fülünkben). A jobb kéz játsza  a dallamot, ha ez már jól megy akkor bal kézzel mellérakhatjuk az akkordokat. Sokféle akkordot gyakorolhatunk, ha eleinte túl sok, akkor elég minden másodikat leütni. Gyakorlással egyre könnyebb lesz leütni a váltásokat. A kottában több helyen láthatók ívvel kötött hangok, mint már tudjuk ott nincs két leütés, csak egy. Külön kereszttel jelölve az egyetlen félhang a dalban, a gisz.

 

 

 További versszakok:

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék.

Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,

nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött

Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.

 

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,

hogy az egész világ, láthatóvá váljék.

Megértő szemekkel, átnéznének rajtam,

akkor lennék boldog, ha mindent megmutatttam.

 

Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék.

Minden áldott este, fényben megfürödnék.

És ha engem egyszer, lánckerék taposna,

alattam a föld is, sírva beomolna.

 13.lecke

Az alábbi darab kétkezes, de a bal kézben csak kevés hang van, ezért nem olyan nehéz lejátszani. Lassú a tempó is (90 körüli), és mélabús  a hangzás, mert a darab a-mollban van. Figyeljünk a szünetjelekre, a bal kézben lévő hangok szünetekkel megszakítva szólalnak meg. A híres W.Amadeus Mozart apja Leopold Mozart a szerző. Kevés művét ismerjük, és bár napjainkban csak Mozart apjaként emlegetik, a maga korában elismert zenész volt.

14.lecke

A "Száncsengő" című karácsonyi dal elég egyszerűen lejátszható, megtanulható. Arra figyelj, hogy a bal kézben lévő akkord leütésével nem mindig egy időben kezd a jobb kéz a dallam lejátszásába. Könnyű átsiklani a szünetjeleken, pedig nagyon megváltoztatják a darab ritmusát ha elhagyod őket. Az A7 akkord helyett sima A dúr akkordot is játszhatsz.